Ma lépnek hivatalba az MTA új vezetői

A Magyar Tudományos Akadémia 200., tisztújító közgyűlésén elnökké választott Pósfai Mihály mellett Kecskeméti Gábor főtitkár és Kovács Ilona főtitkárhelyettes is megkezdi hároméves megbízatását az 1825-ben alapított intézmény élén. Cikkünkben rövid portré olvasható a három új vezetőről. Ma kezdik meg munkájukat az új alelnökök és elnökségi tagok is.

Pósfai Mihály

Geológus, az MTA rendes tagja

1963-ban született Szombathelyen. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem geológus szakán diplomázott 1987-ben, majd ugyanott PhD-fokozatot szerzett földtudományból 1992-ben.

A doktori fokozat megszerzése után négy hónapot töltött Stockholmban ösztöndíjjal, majd az Arizona Állami Egyetemen (Arizona State University) kapott lehetőséget kutatói munkára. Az Egyesült Államokban a légköri aeroszol részecskék tulajdonságait, az éghajlatra kifejtett hatásukat is kutatta, ennek eredményei a globális éghajlati modellekbe is bekerültek. Ugyanitt kezdett foglalkozni az élő szervezetekben képződő mágneses nanokristályok keletkezésével és jellemzésével.

A külföldi tapasztalatszerzés után a veszprémi Pannon Egyetem oktatójaként dolgozik már 30 éve. A Környezeti Ásványtan Kutatócsoport és a Nanolab elektronmikroszkópos laboratórium vezetője, munkatársaival változatos környezettudományi témájú kutatást végeznek, többek között a Balaton üledékképződését vizsgálják.

Az Akadémia levelező tagjává 2010-ben, rendes tagjává 2016-ban választották meg. Tudományos és oktatói tevékenysége elismeréseként 2016-ban Széchenyi-díjat kapott.

Pósfai Mihály nemcsak kutatóként, hanem tudományszervezőként is aktív. 2014-től 2020-ig az MTA Veszprémi Területi Bizottságának elnökeként a régióban folyó tudományos kutatómunkát fogta össze, és két akadémiai ciklusban (2017–2023) választott elnökségi tag volt. Jelentős szerepe volt a Fiatal Kutatók Akadémiája megalapításában: Lovász László akadémiai elnök felkérésére az MTA Fiatal Kutatók Eseti Bizottsága vezetőjeként segített előkészíteni az FKA 2019. májusi hivatalos megalapítását.

Meggyőződése, hogy az Akadémia – folyamatosan megújulva – a jövőben is a magyar tudományos élet legfontosabb testületeként tud működni, ha a teljes kutatói közösség igényeit figyelembe veszi, és az intézmény meglévő erősségeire építi tevékenységét.

Elnökjelölti koncepció

Kecskeméti Gábor

Irodalomtörténész, az MTA rendes tagja

1965-ben született Szolnokon. 1989-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett magyar–történelem szakon. 1989–1992 között a Magyar Tudományos Akadémia ösztöndíjasa volt. Főállású munkahelye 1992 óta az akkor az MTA-hoz tartozó Irodalomtudományi Intézet. 2013. január 1-jétől az Intézet igazgatója.

Már középiskolásként is az irodalomértelmezés érdekelte. Professzora, Tarnai Andor hatására a kora újkor, a reneszánsz humanizmus irodalma lett a fő kutatási területe. A korszak eszme- és retorikatörténeti kérdéseivel egyaránt foglalkozik; továbbra is nagyon érdekli az irodalomról való gondolkodás elméletének története, az irodalomtudomány története. Emellett a digitális irodalomtudomány körébe tartozó kutatásokat vezet, alkalmanként maga is ír programkódot.

„Minden szöveg tanulságokkal szolgál. Alternatívákat kínál. A múlt megismerése segíti a jövő jobb megélését” – vallja.

A Magyar Tudományos Akadémia 2016-ban választotta levelező, 2022-ben pedig rendes tagjává.

Az MTA új főtitkára az MTA200 Elnökségi Bizottság elnöke. 2024 óta vezeti az az azóta eltelt időben minden bizonnyal az Akadémia legintenzívebb és legkiterjedtebb munkát végző testületeinek egyikét.

Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, a régi magyar irodalom kutatásában végzett, annak szemléletét, módszer- és eszköztárát megújító munkája, a magyar textológia kiemelkedő képviselőjeként folytatott, számos nemzetközi programot is gazdagító tevékenysége elismeréseként 2026-ban Széchenyi-díjban részesült.

Főtitkári koncepciójában Kecskeméti Gábor emlékeztetett arra, hogy Széchenyi István az Akadémia működését nemzeti sorskérdésnek tartotta: „Meggyőződésem, hogy felismerése ma is éppúgy érvényes – de a helyzet összetettebb lett: 2026-ban bizonyos értelemben az Akadémia újjászületése is sorskérdéssé vált.”

Főtitkárjelölti koncepció

Kovács Ilona

Pszichológus, az MTA rendes tagja

1960-ban született Budapesten. 1983-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett pszichológusdiplomát, majd ugyanott vált az intézmény oktatójává. 1990 és 2003 között az Egyesült Államokban, a Rutgers Egyetemen dolgozott kutatóként. Elsősorban az emberi látás agykérgi alakfeldolgozó mechanizmusaival és a látás fejlődésével kapcsolatos felfedezései révén vált elismertté. Hazatértekor a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanszékvezetőjeként és doktori iskola vezetőjeként folytatta az emberi agy kognitív funkcióinak és fejlődésének tanulmányozását, valamint az alvás memóriakonszolidációban betöltött szerepének vizsgálatát. Ezek a kutatások a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, majd az ELTE-n egy olyan kiemelkedő tudományos műhely létrehozásához vezettek, melyben a mai kor kihívásai szempontjából legfontosabb emberi fejlődési szakasz, a serdülőkor tanulmányozását folytatják, beleértve a hormonális érettség függvényében zajló agykérgi, kognitív, mozgásos és érzelmi fejlődést egyaránt.

Eredményeit 2006-ban Akadémiai Díjjal ismerték el.

2019-ben az MTA levelező, 2025-ben pedig rendes tagjává választották.

Az MTA II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya egyik elnökhelyettese, az MTA Tudományértékelési Elnöki Bizottsága és számos európai tudományos pályázati bizottság tagja.

Az MTA főtitkárhelyettese fontosnak tartja a mintegy 20 ezer tagot számláló hazai és határon túli köztestület aktív bevonását az MTA munkájába, miközben a tagok számára is egyértelműbb tájékoztatást tenne lehetővé a számukra megnyíló lehetőségekről. A köztestület valódi tudományos közösséggé válásában fontos szerepet tulajdonít a modern technológiák, például a mesterséges intelligencia támogató szerepének.

A tudományos ismeretterjesztést is stratégiai jelentőségűnek tartja. Úgy gondolja, hogy az Akadémia feladata nem egyszerűen a tudományos kiválóság elismerése, hanem annak következetes képviselete is, hogy mi tekinthető tudásnak, milyen eljárások alapján születik meg a tudományos érv, és hol húzódnak a tudomány határai.

Kovács Ilona az Akadémia tudományszervezésben elért eredményein túl azt is hangsúlyozza, hogy az MTA az elmúlt két évszázadban az ország egyik legjelentősebb kulturális örökségét hozta létre. Ez az örökség a tudományt és a művészetet összekapcsolva dokumentálja a magyar tudományosság történetét, és egyedülálló kulturális értéket jelent a közösség számára.

Főtitkárhelyettes-jelölti koncepció

ÉLETTUDOMÁNYI ELNÖKSÉGI TAG
Csákiné Michéli Erika

TÁRSADALOMTUDOMÁNYI ELNÖKSÉGI TAG
Kenesei István

TERMÉSZETTUDOMÁNYI ELNÖKSÉGI TAG
Kamarás Katalin

Az MTA hat év után leköszönö vezetői:

Freund Tamás elnök,
Kollár László Péter főtitkár,
Erdei Anna főtitkárhelyettes,

Lamm Vanda alelnök,
Hudecz Ferenc alelnök,
Kosztolányi György alelnök

https://mta.hu/mta_hirei/hivatalba-leptek-az-mta-uj-vezetoi-115438