A színek mögött számok, a számok mögött történetek – Mindent megmutatnak a KSH interaktív térképei, 2026.08.04. 4.8.2026 | Központi Statisztikai Hivatal Magyarországon az elmúlt évtizedben évi 500-600 ezren költöztek az országon belül más településre. A belföldi vándorlás változatos képet mutat. A legnépesebb településekre általában az jellemző, hogy többen költöztek el, mint ahányan odaköltöztek. Ez alól Budapest, valamint néhány megyei jogú város – például Érd, Esztergom és Zalaegerszeg – kivételt jelentett. A vármegyeszékhelyek közül Egerben, Kaposváron, Miskolcon, Salgótarjánban és Szegeden az ezer lakosra jutó belföldi vándorlási veszteség értéke 2025-ben több mint 7 fő volt. Első pillantásra úgy tűnhet, hogy a költözések legnagyobb nyertesei az aprófalvak. Ez azonban elsősorban az ezer lakosra vetített mutató sajátosságából adódik, hiszen egy kis lélekszámú településen már néhány beköltöző is jelentősen befolyásolhatja annak értékét. Ha például a legutóbb publikált adat szerint 13 lelket számláló zalai Iborfiára beköltözne egy kétgyerekes család, az önmagában több mint 30 százalékos növekedést jelentene. Így fordulhat elő, hogy 2025-ben a vasi Iklanberényben és Hegyhátszentmártonban, illetve a zalai Felsőszenterzsébeten volt a legnagyobb a vándorlási nyereség ezer lakosra vetített értéke (147, 142, illetve 133 fő/ezer lakos). A városok közül a Tolna vármegyei Gyönk (55), a Heves vármegyei Bélapátfalva (30) és a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Nyírbogát (27) állt a lista élén. Hasonlóan érdekes képet mutat az ezer lakosra jutó személygépkocsik települési rangsora. A legfrissebb lista élén a Pest vármegyei Csomád és Tésa, a Nógrád vármegyei Kutasó, illetve a Fejér vármegyei Felcsút állnak. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ezeken a településeken minden családra 30-40 autó jut – az „éllovasok” esetében sokkal inkább az áll a háttérben, hogy az érintett településekre olyan, gépjárműflottákhoz kapcsolódó vállalkozásokat jegyeztek be, amelyeknél a nyilvántartott autók száma meghaladja a lakosságszámot. Ez jól mutatja, hogy egy-egy települési mutató értelmezéséhez mindig szükség van a helyi sajátosságok ismeretére is. Ugyancsak összetett jelenség a gyermekvállalás, a születésszám kérdése. A statisztikában használt teljes termékenységi arányszám (TTA) megmutatja, hogy a jelenlegi gyermekvállalási mintákat alapul véve egy nő élete során átlagosan hány gyermeknek adna életet. A népesség hosszú távú fennmaradásához ennek az értéknek nagyjából 2,1-nek kellene lennie – de vajon mely vármegyék állnak ehhez a legközelebb? A most frissített adatok alapján a TTA értéke az ország északkeleti részén, Szabolcs-Szatmár-Bereg (1,66) és Borsod-Abaúj-Zemplén (1,63) vármegyében volt a legmagasabb 2025-ben. A 2015-ös adatokhoz képest pedig a legnagyobb mértékű csökkenés a fővárosban (0,21-dal) és Komárom-Esztergom vármegyében (0,19-dal) jelentkezett. A most kiemelt példákkal együtt összesen 53 mutató adataival frissült ma a KSH Térképes Interaktív Megjelenítő Alkalmazása (TIMEA). A frissítés a demográfia, az egészségügy, a szociális ellátás, a gazdasági szervezetek, a keresetek, az igazságszolgáltatás, valamint az üres álláshelyek számát és arányát érinti. A magyar és angol nyelven is elérhető TIMEA ingyenes és interaktív felületének köszönhetően bárki készíthet szemléletes térképeket a KSH honlapján szereplő mutatókból, amelyek a hozzájuk tartozó adatokkal együtt le is tölthetők. A térképes megjelenítés alapvetően négy területi szinten – regionális, vármegyei, járási és települési bontásban – lehetséges. A közigazgatási határokat tartalmazó térképekhez különböző alaptérképrétegek – például légifotó vagy OpenStreetMap (OSM) – és feliratok is társíthatók. A megjeleníthető és letölthető adatok döntő többsége 2012-től érhető el, a mutatók egységesen az utolsó elérhető év közigazgatási beosztásának megfelelően szerepelnek az alkalmazásban. https://www.ksh.hu/hir_260804