Az orvosdiagnosztikai szakmák magyarországi fejlődéséről szóló könyv bemutatójával és a korszerű betegellátás tudományos hátterét adó diagnosztikai területekkel foglalkozó tudományos szimpóziummal nyílt meg a Magyar Tudományos Akadémia bicentenáriumi programsorozatának részeként az MTA V. Orvosi Tudományok Osztályának hónapja. Megnyílt az a kiállítás is, amely azokat az orvostudomány területén kiemelkedő teljesítményű tudósokat mutatja be, akik magyar gyökerekből indulva tudományos eredményeikkel az egész emberiség hasznára voltak. A júniusi rendezvényeken szakmai tanácskozásokkal, nemzetközi tudományos üléssel, lakossági fórummal és a szélesebb közönségnek szóló programokkal várják az érdeklődőket.
Az MTA Orvosi Tudományok Osztálya által szervezett bicentenáriumi rendezvénysorozat első eseménye Az orvosdiagnosztikai szakmák fejlődése Magyarországon című könyv bemutatója és a hozzá kapcsolódó tudományos szimpózium volt, amelyet 2026. június 2-án rendeztek meg az MTA székházának Dísztermében. A program célja az volt, hogy reflektorfénybe állítsa azokat a diagnosztikai szakterületeket – a patológiát, laboratóriumi medicinát, klinikai genetikát, mikrobiológiát, radiológiát és nukleáris medicinát –, amelyek nélkül ma elképzelhetetlen a korszerű betegellátás.
A rendezvény első részeként sajtónyilvános könyvbemutatót tartottak.
A kiadványt Ádám Veronika, az MTA Orvosi Tudományok Osztályának elnöke, Kappelmayer János, a kötet felelős szerkesztője, valamint a kiadásban közreműködő intézmények képviselői mutatták be. A bevezető tudományos előadást Tulassay Tivadar tartotta, aki a magyar orvosdiagnosztika fejlődésének történetét tekintette át.
A program jelentőségét az adta, hogy a modern orvoslás egyik legnagyobb átalakulása éppen a diagnosztikában ment végbe. A laboratóriumi vizsgálatok, a genetikai elemzések, a molekuláris diagnosztika, a képalkotó eljárások és a nukleáris medicina ma már a betegségek korai felismerésének, személyre szabott kezelésének és nyomon követésének alapját képezik. A szimpózium azt is bemutatta, hogy ezek a szakterületek milyen meghatározó szerepet játszottak a magyar tudományos teljesítményben az elmúlt évtizedek során.
A délutáni tudományos blokkokban a hazai és nemzetközi szakma elismert képviselői szerepeltek. Előadást tartott többek között Döme Balázs (Országos Onkológiai Intézet), Ács Balázs (Karolinska Institutet, Stockholm), Patócs Attila (Országos Onkológiai Intézet), Maurovich-Horvat Pál (Semmelweis Egyetem) és Pávics László (Szegedi Tudományegyetem). Különösen figyelemre méltó, hogy több előadás foglalkozott a mesterséges intelligencia alkalmazásával a patológiában és a radiológiában, valamint a molekuláris diagnosztika és a genomikai vizsgálatok jövőjével.
A rendezvény egyszerre volt tudománytörténeti visszatekintés és jövőorientált szakmai fórum. Az MTA 200 éves jubileumához kapcsolódva bemutatta, hogy a magyar diagnosztikai szakmák miként járultak hozzá az orvostudomány fejlődéséhez, és milyen technológiai innovációk – például a mesterséges intelligencia, a radiomika vagy a molekuláris genetika – alakíthatják a következő évtizedek egészségügyét.
Az MTA székházának Dísztermében megrendezett eseményen egy helyen jelent meg a magyar orvosdiagnosztika múltja, jelene és jövője, miközben az ország vezető szakemberei mutatták be azokat a területeket, amelyek a modern gyógyítás tudományos hátterét biztosítják.
Az Akadémia Székházának aulájában nyílt meg az a kiállítás, amely azokat az orvostudomány területén kiemelkedő teljesítményű tudósokat mutatja be, akik magyar gyökerekből indulva tudományos eredményeikkel az egész emberiség hasznára voltak.
„A súlytalanság súlya” – Orvosi kutatások az űrben, HUNOR Program (június 10.)
Az egyik legaktuálisabb téma, amely a magyar űrorvostani kutatásokat és a HUNOR Program tudományos eredményeit mutatja be. Az űrutazás egészségügyi hatásai és a földi gyógyászatban hasznosítható eredmények miatt kiemelt figyelmet érdemel.
Regisztráció itt.
200 éves akadémiák és új technológiák az orvostudományban (június 12.)
A Magyar Tudományos Akadémia és a francia Académie nationale de médecine közös tudományos ülése nemzetközi perspektívából vizsgálja az orvostudomány fejlődését és a modern technológiák szerepét. A magyar–francia tudományos kapcsolatok szempontjából is kiemelt esemény.
Program itt.
Rákbetegségek megelőzése, szűrése, korai felismerése és modern kezelése – Lakossági fórum (június 13.)
A lakossági fórumon a magyar onkológia vezető képviselői tartanak közérthető, felvilágosító/ismeretterjesztő előadásokat a daganatok kialakulásának okairól, a megelőzésről, szűrésről, korai felismerésről, valamint a hazánkban is elérhető legmodernebb kezelési lehetőségekről.
Regisztráció itt.
A mesterséges intelligencia egészségügyi alkalmazási lehetőségei (június 15.)
Az egészségügy digitális átalakulásának egyik legfontosabb témája. A diagnosztikától a betegellátás támogatásáig számos olyan fejlesztést mutathat be, amely a következő években alapvetően alakíthatja át az orvoslást.
Regisztráció itt.
Brian Kobilka Nobel-díjas kutató székfoglaló előadása (június 25.)
A Nobel-díjas tudós előadása a gyógyszerkutatás egyik legfontosabb területéről, a G-fehérjéhez kapcsolt receptorokról szól.
Regisztráció itt.
A nyitóeseményről, valamint számos további rendezvényről készült videófelvételeinket folyamatosan tesszük közzé az MTA Youtube-csatornáján.
Megmutatni a tudomány változatosságát, visszatekinteni 200 év meghatározó személyeire és pillanataira, valamint ízelítőt adni a legizgalmasabb és legértékesebb új tudományos eredményekből – ez a célja a Magyar Tudományos Akadémia 11 tudományos osztálya, valamint a hazai és határon túli tudományos és kulturális szervezetek által rendezett eseménysorozatnak, amely egy-egy hónapon keresztül egy régió vagy szervezet tudományos tevékenységét, illetve az adott tudományos osztályhoz tartozó tudományterületeket helyezi a fókuszba.
A bicentenáriumi év Sokszínű tudomány című programsorozatában először a külhoni magyar tudományosság műhelyei mutatkoztak be májusban. Őket követte júniusban a Magyar Tudományos Akadémia tudományos osztályai közül az I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya, majd szeptemberben a XI. Fizikai Tudományok Osztálya. Októberben a II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya által rendezett programokon várták a szakmabelieket, valamint a filozófia, a pszichológia és a történelem iránt érdeklődőket az MTA székházában.
Novemberben az MTA területi bizottságai mutatkoztak be, decemberben pedig az MTA X. Földtudományok Osztálya várta változatos programokkal az érdeklődőket. A 2026-os év a III. Matematikai Tudományok Osztálya osztályhónapjával kezdődött, februárban a IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya mutatkozott be, míg a márciust az MTA IV. Agrártudományok Osztálya töltötte meg tartalommal. Az április a VIII. Biológiai Tudományok Osztályáé volt, míg májusban az MTA Könyvtár és Információs Központ tartott rendezvényeket.
Az MTA tudományos osztályainak hátralévő programsorozatai:
2026. szeptember – VII. Kémiai Tudományok Osztálya
2026. október – VI. Műszaki Tudományok Osztálya
2026. december – Fiatal Kutatók Akadémiája