Mit kell tudni az azbesztről? Hogyan veszélyezteti az emberi egészséget? Milyen jogi aspektusai vannak az azbesztválságnak? Mit javasol a Magyar Tudományos Akadémia a kormánynak az azbesztválság hatékony kezelésére? E kérdések megválaszolása érdekében az Akadémia a 2026. június 24-én az MTA székházában tartott, „Azbesztválság: tények, kockázatok, megoldások” című témanap tudományos előadásain és kerekasztal-beszélgetésein elhangzottak alapján, a részt vevő szakértők közreműködésével összefoglalót készített. A dokumentum cikkünkben olvasható.
Az azbesztet mint kiváló fizikai tulajdonságokkal rendelkező természetes anyagot egykor széles körben alkalmazták, amíg ki nem derült róla, hogy porának belélegzése daganatos megbetegedéseket okozhat. Használatát ezért már évtizedekkel ezelőtt betiltották. Így a nyugat-magyarországi azbesztszennyezés váratlanul felbukkant ügye érthető módon sokkolta és felháborította a magyar társadalmat, a közvéleményben számos jogos kérdés fogalmazódott meg az okokkal, a felelősséggel, de legfőképpen az ott élők egészségével és a megoldási lehetőségekkel kapcsolatban.
Az MTA az „Azbesztválság: tények, kockázatok, megoldások” című, multidiszciplináris tematikus nappal párbeszédre hívta a témában érintett tudományterületek szakértőit, akik
hiteles, tudományosan megalapozott válaszokat adtak
a közvéleményben az azbesztválsággal kapcsolatban felmerült legfontosabb kérdésekre, és közösen gondolkodtak a válság érdemi megoldásának lehetőségein.
„A Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása és javaslatai az azbesztválság megoldására Magyarország kormánya számára” című összefoglaló az alábbi képre kattintva olvasható.
A Pósfai Mihály akadémiai elnök által kezdeményezett témanap egy új sorozat első rendezvénye. Pósfai Mihály elnökjelölti koncepciójában úgy fogalmazott, a témanapok keretében „megfelelő előkészítést követően az osztályok a tudományos bizottságaikon keresztül bevonják a köztestület megfelelő szakértőit, valamint szükség esetén ipari és társadalmi partnereket, nemzetközi szaktekintélyeket is. A témanap egy- vagy kétnapos, székházbeli vita formájában valósul meg, amelynek eredményeként egy kis létszámú szerkesztői csoport rövid, »fehér könyv« jellegű dokumentumot készít.”